(Egy kicsit megkésett) előszó 2015-höz

2015-01-04

Nem, nem tettem fogadalmakat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek megfogalmazott céljaim erre az évre, mert nagyon is vannak – de ezek anélkül is ott dolgoznak bennem, hogy január elsején ünnepélyesen világgá kürtöltem volna őket.
Annyit azonban megteszek, hogy egy pillanatra megállok és visszanézek. Egyrészt, hogy nyugtázzam: jó úton járok. Másrészt, mert így látom csak igazán, milyen messzire jutottam.

Erre jó apropót szolgáltatott a mai nap, amikor – bőven több, mint fél év után – visszamerészkedtem a futópadra, ahol nem várt élményekkel és egy-két döbbenetes felismeréssel lettem gazdagabb. (Amiért a “merészkedtem” szót használtam: tavaly áprilisban a futópadon sérült meg a bal bokám, kis híján szalagszakadás lett belőle. Két hónapig csak bicegve tudtam járni, s a kitartó kezelések és a gyógytorna ellenére többször úgy éreztem, már soha nem fogok futni. Pedig valójában addig nem futottam, csupán “alibiztem” a padon – ezt most már tudom. Gyógyultnak nyilvánításom után kattant ugyanis át a kapcsoló az agyamban, onnantól akartam igazán, s azóta futok is igazán, a szabadban, boldogan. A futópadot viszont messze elkerültem.)

Szóval, látogatást tettem az egykor kedvesnek hitt ismerősnél. Félve léptem a szalagra, de a félelem hamar elillant. Erősebb vagyok, egy alaptalan pszichés gátat bármikor lebontok.

A futás furcsa volt. Annyira átálltam a szabadban nyargalásra, hogy az elején szoknom kellett, hogy nem haladok sehova, csak az “út” mozog alattam.

Illetve, egy fenét nem haladok. Rengeteget haladtam.

Sokszor észre sem vesszük, mennyit fejlődtünk közép- vagy hosszabb távon, mert a naponta megtett kis lépések nem adódnak össze a fejünkben. Rácsodálkoztál valaha olyasvalaki megjegyzésére, aki már régóta nem látott, s elkerekedett szemmel állapította meg, mennyit fogytál, vagy éppen mennyire kiegyensúlyozottnak tűnsz? Így vagyok a futásaimmal. Ma már a világ legtermészetesebb dolga, hogy az öt kilométer amolyan bemelegítő táv, aminél szinte biztos, hogy minden alkalommal többet futok. Mint ahogyan a sebességem is magától értetődően hat perc körüli, kilométerenként – s ez mostanság már inkább a kényelmes tempót jelenti.

Közben fel sem fogom, hogy ez egyáltalán nem volt mindig így, sőt. Ezért gondolkodtam el a mai futás alatt azon, mi történt e téren velem 2014-ben. Lássuk csak.
Az év eleje az említett csendes lötyögéssel telt ama bizonyos edzőtermi futópadon, inkább gyaloglásokkal, mint futással. Mindig egy órát töltöttem a szalagon, mindig ugyanúgy. Két percnél többet soha nem tudtam egy huzamban futni, a misztikus öt kilométeres táv pedig nem eviláginak tűnt. Az évre vonatkozó legnagyobb álmom a híres-hírhedt szigetkör megtétele volt. (Most persze ezt már nehéz széles mosoly nélkül leírnom.)

Aztán jött az április, a rossz mozdulat, s a két hónap teljes leállás. Aztán csak meggyógyultam, – s mivel nyár lett és jó idő – lassan, óvatosan elindultam néhány körre a közeli futópályán.
Három pici kilométer. Ez volt az újrakezdés. Vagy még inkább újjászületés, annak minden eufóriájával.

Most pedig itt vagyok, kilenc hónap után újra látogatóban a futópadon. Zsebemben az elmúlt fél év személyes rekordjaival: az összesen megtett háromszáznegyven, vagy az egyben lefutott tizenhét kilométerrel, a közel húszezer elégetett kalóriával, az 5.35-ös, legjobb kilométerátlaggal teljesített futással.
A szalag mozog alattam, s én azon ámulok, milyen könnyedén haladok. A zihálós két percek és az izzasztó gyaloglások olyan távolinak tűnnek. Most futok. A szerkezet pedig rég nem látott ismerősként állapítja meg, hogy mennyit változtam.

S ez még csak a kezdet. A java most jön. Üdv, 2015!

(Image via Pinterest)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s